Mi a biztosítás fogalma?
A biztosítási szerződés egy olyan szerződés, amelyben a biztosító meghatározott
jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően bizonyos összegnek
a megfizetésére, a biztosított, illetve a másik szerződő fél pedig díj fizetésére
vállal kötelezettséget. (jogi megközelítés)
A biztosítás kollektív gondoskodás a jövőben előfordulható váratlan káresemények
pénzügyi kompenzálására. (közgazdasági megközelítés)
A biztosítás alapgondolata
A biztosítás jogintézményének alapgondolata a társadalom meghatározott tagjainak
közös kockázatviselése, a kárkövetkezmények megosztása, ill. meghatározott események
bekövetkezésekor "kártérítés"; (szolgáltatások) nyújtása.
Az azonos veszélyeknek (kockázatoknak) kitett vagyontárgyak, ill. személyek együttesen
egy közösségbe történő terelése (veszélyközösség) szétporlasztja a tagok között
a bekövetkező károkat. Nagy tömegű kockázat egyesítésével a kockázatok tömegükben
tervezhetővé válnak, ez képezi a biztosítótársaságok tevékenységének alapját.
Miért van szükség biztosításra?
A biztosítás a magánszemélyek vonatkozásában elhárítja egyes előre nem látható,
de bekövetkezhető eseményeknek az egyén anyagi helyzetére gyakorolt káros hatását.
Tehát nyugalmat és biztonságot ad, mert ha bekövetkezik a kár, a kiesett javak
a biztosítás kapcsán pótolhatók, a gazdálkodás folytatható marad.
Különböző mértékben, de mindenkinek szüksége van különböző biztosításra, hiszen
ingatlannal, nagyobb értékű vagyontárggyal az emberek többsége rendelkezik, amelyek
megsemmisülése magánemberként az egzisztenciális, gazdálkodó szervezetként pedig
a gazdasági ellehetetlenülést vonja maga után. Önerőből történő pótlásuk ugyanis
nem vagy csak aránytalan erőfeszítések révén lehetséges.
Az élet-, betegség és balesetbiztosítások megkötése szintén hasznos segítséget
nyújthat mindenki számára, hiszen egy váratlan esemény kapcsán jól jön az anyagi
segítség.
Nem szabad megfeledkeznünk az egyes foglalkozásokhoz kapcsolódó szakmai felelősségbiztosításokról
sem, hiszen egyes szakmák képviselőinek, mint pl. ügyvéd, orvos, könyvvizsgáló,
közjegyző, végrehajtó stb. kötelező működése megkezdéséhez felelősségbiztosítási
szerződéssel rendelkeznie. Ebben az esetben az okozott kár mindenképp megtérül,
hisz a kártérítésnek nem lehet függvénye, hogy a károkozó nem rendelkezik megfelelő
anyagi háttérrel a kár megtérítésére. Helyette a biztosító köteles fizetni.
Mire lehet biztosítást kötni?
Gyakorlatilag minden kockázatra, amit a biztosító elvállal. A nem-élet biztosítások
terén a leggyakoribb kockázatok: baleset, betegség, casco, szállítmány, tűz és
elemi károk biztosítása, egyéb vagyoni károk biztosítása, kötelező gépjármű felelősségbiztosítás,
hitelbiztosítás, kezességbiztosítás, jogvédelmi biztosítás, temetési biztosítás,
stb. Az életbiztosítások pedig lehetnek elérésre szólóak, halálesetre szólóak,
járadékbiztosítások, ill. ezek különböző variációi, továbbá létezik házassági
biztosítás, befektetéshez kötött biztosítás stb.
Fő szabály, hogy csak jövőbeni kockázat biztosítható, tehát olyan, amelynek jövőbeli
bekövetkezése valamilyen szempontból bizonytalan. Pl. a halál bekövetkezése biztos,
de időbeli bekövetkezése már bizonytalan.
Hogyan lehet kiválasztani az ügyfél számára legkedvezőbb biztosítót?
A Magyarországon működő biztosítótársaságok jegyzéke sok helyen elérhető akár
nyomtatott formában, akár interneten keresztül. A biztosítási termékek szabályai
egy átlag állampolgár számára bizony sokszor nehezen érthetők, ezért a szakmai
és jogi szempontok megfelelő kiválasztását célszerű biztosításközvetítőkön keresztül
bonyolítani, amelyek jegyzéke szintén több helyen megtalálható. A Felügyeleten
mindkét jegyzék elérhető.
Nagyon fontos, hogy minden biztosítási szerződés megkötése előtt alaposan tájékozódni
kell a biztosító által nyújtott szolgáltatásokról, azok feltételeiről. Ezeket
az információkat a biztosítók által terjesztett szórólapokon, ügyfél tájékoztatókon,
illetve az interneten keresztül kaphatjuk meg, de ha nem minden válasz egyértelmű,
akkor célszerű a személyes kapcsolatfelvétel. A döntést siettető, kevés és homályos
magyarázattal szolgáló üzletkötőkkel biztosítási szerződést kötni nem célszerű.
Mik a fő szempontok, mire figyelni kell a szerződés megkötéséhez szükséges döntésénél?
A megkötni kívánt biztosítás vonatkozásában - alapvetően a teljesség igénye nélkül
- a biztosító által vállalt kockázatok meghatározása, azaz milyen biztosítási
eseményekre terjed ki a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, a biztosító mentesülésének
esetei, a biztosító által alkalmazott kizárások köre, a biztosítási díj összege.
Milyen jogok illetik, kötelezettségek terhelik az ügyfelet a biztosítás megkötésekor?
Tájékoztatáshoz való jog (a biztosítónak a szerződés megkötése előtt bizonyítható módon, közérthető,
egyértelmű és részletes tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél
részére a biztosító főbb adatairól (a társaság neve, jogi formája és címe) és
a biztosítási szerződés jellemzőiről. A biztosító a tájékoztatást elektronikus
kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfél számára folyamatosan és könnyen
elérhető módon elektronikus úton is köteles elérhetővé tenni.
Díjfizetési kötelezettség (azt, hogy időben és folyamatosan rendezve legyen a biztosítás díja, a szerződő
kötelezettsége; díjelmaradás esetén, ha a szabályzat nem rögzíti, akkor a biztosító
külön felszólítást nem küld).
Közlési kötelezettség (a szerződő a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából
minden olyan lényeges körülményt közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett).
Van-e lehetőség a biztosítási szerződést időközben megszüntetni?
A vagyonbiztosítási szerződések mindkét fél részéről indokolás nélkül felmondhatók
írásban a biztosítási évfordulóval, a felmondásnak az évfordulót megelőzően legalább
30 nappal kell megérkeznie. A biztosítási évforduló lehet naptári évvel megegyező,
vagy a szerződéskötés idejéhez igazodó. Az életbiztosítási szerződésekre eltérő
szabályok vonatkoznak, amelyek korlátozzák a felmondás lehetőségeit.
Közös megegyezéssel bármikor lehetőség van évközben is a szerződés megszüntetésére.
Hol lehet jogorvoslatot keresni?
Elsősorban az érintett biztosítónál. Ha nem sikerül megegyezni, a panaszos fordulhat
a Felügyelethez, ill. 2011. július 1-jét követően a Felügyelet mellet működő Pénzügyi
Békéltető Testülethez is. Minden esetben nyitva áll a bírósági út igénybevételének
lehetősége, amely a biztosító és a biztosított közötti jogvita eldöntését és ezáltal
lezárását jelenti.
A biztosítók fő típusai
A biztosításoknak rendkívül sokféle típusa alakult ki. A hazai gyakorlatban legelterjedtebb
kategorizálás szerint három fő csoportról beszélhetünk: vagyonbiztosítás, felelősségbiztosítás,
személybiztosítás.
Vagyonbiztosítás: A különböző vagyontárgyakban bekövetkezett károsodás ellen
biztosítanak fedezetet. Fő típusai: épületbiztosítás, gépjármű biztosítás (pl.
casco), vállalkozási vagyonbiztosítás, mezőgazdasági biztosítás stb. A biztosítási
összeg nagysága a konkrét kár mértékéhez igazodik (ún. kárbiztosítás).
Felelősségbiztosítás: A biztosított által harmadik személynek okozott károk megtérítésére
nyújt fedezetet. Fő típusai: gépjármű kötelező felelősségbiztosítás, szakmai felelősségbiztosítások
(pl. egészségügyi szolgáltatók).
Személybiztosítások: Az emberi élettel, egészséggel kapcsolatos biztosítási események
bekövetkezése esetén, rendszerint a szerződésben előre meghatározott egyösszegű
szolgáltatást nyújtanak (ún. összegbiztosítás). Ezen csoporthoz tartozik az élet,
a baleset és az egészségbiztosítás.
A biztosítási szerződés kizárásai
A biztosítási szerződés mindig meghatározza a kockázatok körét, amelyre az kiterjed
(all risk biztosításra nem vonatkozik, miután ennél a szerződési fajtánál a kizárások
köre van rögzítve). Az egyértelműség, az utólagos viták elkerülése érdekében azonban
a szerződési feltételekben felsorolják azokat az eseményeket, amelyekre nem terjed
ki a biztosítási kockázat köre. Ezek a biztosítási kizárások.
