Részvénytársaság a részvények kibocsátása szempontjából alapvetően kétféleképpen működhet: zártkörűen illetve nyilvánosan. Zártkörűen működő társaság részvényei csak előre egyedileg meghatározott befektetők számára hozzáférhetőek, míg a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba, tehát bárki számára megvásárolhatók. A nyilvánosan működő részvénytársaságok papírjai emellett bevezethetők a szabályozott piacra, a tőzsdére. A tőzsde a nyilvánosan kibocsátott értékpapírok hivatalos kereskedési platformja. Tőzsdére való felkerülés legfontosabb indoka a kibocsátó számára a befektetőktől történő pénzgyűjtés, ami alternatívát jelent a hitelintézeti forrásszerzéshez képest. A befektetők számára pedig lehetővé válik a kibocsátó cég alapos megismerése, gazdálkodásának figyelemmel kísérése, amit a részvénykibocsátó tájékoztatási kötelezettsége garantál.

A részvénykereskedés fő szereplői a kibocsátók, a közvetítők és a befektetők. A részvény kibocsátók a fent említett nyilvánosan működő részvénytáraságok. A befektetők a magán- vagy intézményi befektetők, ez utóbbiak például a befektetési alapok, biztosító társaságok, nyugdíjpénztárak. A közvetítők (befektetési vállalkozás vagy ilyen tevékenységre engedéllyel rendelkező bank) a kibocsátó és a befektető közötti adásvétel lebonyolításában működnek közre, mivel a befektető közvetlenül nem vásárolhat tőzsdei részvényeket.

A részvényeket ma már nem nyomtatják ki, hanem ún. dematerializált formában, vagyis nem papíralapon jelennek meg. Ez azt jelenti, hogy a mai részvény már csak egy számítógépes jelsorozat, adásvétele során is elektronikus módon rögzítik a tulajdonosváltást, és a részvény tulajdonjogát ez a nyilvántartás bizonyítja. Tőzsdei részvényt csak egy köztes szereplő, a befektetési vállalkozás (bróker) révén lehet vásárolni, azaz a vételi, illetve eladási szándékkal a brókercéget vagy az ilyen szolgáltatást nyújtó bankot kell felkeresni.

A részvény, mint befektetés

A részvény befektetési jellege két dolgot jelent: egyrészt a részvények után a társaságok az üzleti év során elért hasznukból a közgyűlés döntésének megfelelően osztalékot fizethetnek, másrészt a részvények adásvételével árfolyamnyereségre lehet szert tenni. Ez utóbbi befektetési lehetőség értelemszerűen elsősorban a tőzsdére bevezetett részvényekre vonatkozik, hiszen ezek kapcsán biztosított a megfelelő likviditás (azaz bármikor készpénzzé tehető) és a részvény árfolyamát biztosító információk teljes körű nyilvánossága.

A részvény árfolyamát alapvetően a kibocsátó vállalat piaci pozíciója befolyásolja, egy vállalat piaci helyzetét pedig számtalan olyan tényező határozza meg, amelyeket nehéz előre látni, például milyen kilátásai vannak az adott cégnek a közeljövőre vagy hosszabb távon, milyen a hasonló területen tevékenykedő egyéb cégek helyzete, hogyan ítélik meg a vezetőség munkáját, stb.

Emellett a részvényárakat az egész ország makrogazdasági helyzete, alkalmazott gazdaságpolitikája is befolyásolja, sőt olyan kisebbnek számító tőzsdék árfolyamára, mint amilyen a magyar BÉT is az uniós, illetve amerikai és japán piacokon zajló folyamatok is jelentős hatást gyakorolnak.

A részvénybefektetés folyamata

Első lépésként befektetési számlaszerződést kell kötni az adott bankkal, illetve brókercéggel. Ezt követően adhatunk megbízást, ha elegendő pénzösszeg áll rendelkezésre a számlánkon. A megbízás lehet vételi vagy eladási megbízás. Piaci áras vételi megbízás meghatározott kibocsátó(k) részvényeinek a tőkepiacon éppen aktuális összegen történő megvásárlására szól, míg az ún. limit áras megbízás a papír egy maximum összegnél nem drágábban történő megvétele egy adott időszakon belül – pár nap, hét vagy egy hónap.

A technológia fejlődése a tőzsdei kereskedésre is hatott, így manapság egyre jellemzőbb a telefonon vagy interneten keresztül adott megbízás, sőt mobiltelefonon szöveges üzenet formájában is figyelemmel lehet már követni a tőzsdei árfolyamokat, illetve be lehet kapcsolódni a kereskedésbe. A világhálón illetve telefonon keresztül adott megbízás azonban fokozott körültekintést igényel.

A külföldi piacokon, illetve külföldi székhelyűek bróker cégen keresztül való kereskedés esetén a hazaitól eltérő, ezért ismeretlen szerződési feltételek érvényesülhetnek, továbbá ezek a cégek nem tartoznak közvetlenül a magyar jogszabályok hatálya alá, ezért a jogérvényesítés velük szemben problematikusabb.

Hasznos tanácsok részvényvásárláshoz

• Mielőtt kiválasztja, hogy melyik brókercéget vagy bankot kívánja megbízni, döntse el azt, hogy mely szempontok a legfontosabbak az Ön számára, például: sokat akar-e kereskedni, folyamatos tanácsadásra van szüksége vagy önállóan meg tudja hozni a megfelelő döntést, mekkora összeget akar befektetni.
• Mivel a tőzsdén nem csak nyerni, hanem veszíteni is lehet, az adott részvény árfolyamának felfelé, vagy lefelé történő elmozdulása miatt, fontos felmérni mekkora kockázatot hajlandó vállalni.
• Javasolt a több lábon állás, többféle részvény vásárlása (diverzifikáció).
• A közvetítő kiválasztásnál fontos szempont a megbízási díjak mértéke. A megbízási díj lehet fix összegű vagy a részvény árfolyamértékének százalékában meghatározott díj. Figyeljen arra, hogy a megbízási díj ne legyen olyan mértékű, hogy elvigye a befektetéssel elért nyereséget, mivel a díjat vásárláskor és a részvény eladásakor is meg kell fizetni. Különbség lehet piaci áras, illetve limitáras megbízási díjak között is, ez utóbbi általában drágább, hiszen folyamatos piacfigyelést igényel.
• Fontos szempont, hogy az adott cégnél mekkora a befektetés minimális összege. Vannak úgynevezett diszkont brókercégek, amelyek olcsó megbízási díjjal dolgoznak, viszonylag szűk befektetési palettát kínálva. Ezek általában nem írnak elő ilyen minimum küszöböt.

Az online kereskedés előnye, hogy a befektető „közelebb” kerülhet a piachoz, ugyanakkor észben kell tartani, hogy technikai hibák bekövetkezhetnek, megszűnik a hozzáférés és az ügyfélnek nincs személyes kapcsolata az üzletkötővel. Éppen ezért online adott megbízásnál különösen körültekintően kell eljárni. Ezzel kapcsolatban ajánljuk figyelmébe Az interneten történő tőzsdézésről című tájékoztatót.