Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)

A nyugdíj-előtakarékossági programmal – ami ösztönzi a nyugdíj célú megtakarítást és bővíti a nyugdíj előtakarékoskodók választási lehetőségeit - új lehetőség nyílt a  nyugdíjas évek anyagi biztonságának növelésére.

A nyugdíj-előtakarékossági számlát nyitók (előtakarékoskodók) szabadon rendelkezhetnek arról, hogy az általuk befizetett összeget milyen értékpapírba – részvénybe, kötvénybe, vagy befektetési jegybe – fektessék. A befizetések összegét előtakarékossági támogatás is növelheti.

A nyugdíj-előtakarékossági programról „A nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló 2005. évi CLVI. törvény” szól.

Nyugdíj-előtakarékossági számlák nyitása és jellemzői

Nyugdíj-előtakarékossági számlák vezetésére vonatkozó megállapodást az köthet, aki a számlanyitással egyidejűleg legalább 5.000 Ft befizetést teljesít a nyugdíj pénzszámlára.

  • A nyugdíj-előtakarékossági számlák vezetésére vonatkozó megállapodás kizárólag írásban köthető.

  • Nyugdíj pénzszámla vezetésére vonatkozó megállapodás kizárólag nyugdíj értékpapírszámla és/vagy nyugdíj letéti számla vezetésére vonatkozó megállapodással együtt köthető.

  • A nyugdíj-előtakarékossági számlák vezetésére vonatkozó megállapodás megkötését megelőzően a befektetési szolgáltató tájékoztatást ad az általa kínált befektetési eszközök, befektetési szolgáltatások és kiegészítő befektetési szolgáltatások köréről.

Nyugdíj pénzszámla

  • Nyugdíj pénzszámla - értékpapírszámla-, értékpapír letéti számla- és ügyfélszámla-vezetésére jogosult - hitelintézeteknél, befektetési szolgáltató társaságoknál nyitható.

  • A nyugdíj pénzszámlán

a) az előtakarékoskodó által befizetett vagy átutalt pénz,

b) a nyugdíj értékpapírszámlán és/vagy a nyugdíj letéti számlán nyilvántartott befektetési eszközök hozama, a befektetési eszközök értékesítéséből származó ellenérték,

c) az előtakarékoskodó másik számlavezetőnél vezetett nyugdíj pénzszámlájáról  érkező átutalás, és

d) a NAV (volt APEH és VP) által - az előtakarékoskodó javára - átutalt előtakarékossági támogatás kerülhet jóváírásra.

A nyugdíj pénzszámlát a számlavezető az előtakarékoskodó által adott megbízás teljesítéséhez szükséges összeggel, valamint a számlavezetéshez kapcsolódó költséggel és díjjal terhelheti meg.

A nyugdíj pénzszámlán nyilvántartott pénzeszközök a nyugdíj értékpapírszámla vagy a nyugdíj letéti számla javára teljesített ügyleten kívül más ügyletben fedezetként nem ajánlhatók fel, óvadék tárgyát nem képezhetik.

Nyugdíj értékpapírszámla és nyugdíj letéti számla

A nyugdíj értékpapírszámlán a nyugdíj pénzszámla egyenlegének fedezete mellett adott megbízás teljesítéséből származó dematerializált értékpapír írható jóvá, a letéti számlán pedig ugyanilyen megbízás teljesítéséből származó nyomdai úton előállított értékpapír helyezhető letétbe.

A nyugdíj értékpapírszámlán és a nyugdíj letéti számlán jóváírt értékpapírok fedezetként nem ajánlhatók fel, óvadék tárgyát nem képezhetik.

Nyugdíj-előtakarékossági számlák megszűnése

A nyugdíj-előtakarékossági számlák megszűnésének esetei

A számla megszűnik

  • az előtakarékoskodó,

  • vagy a számlavezető részéről történő felmondással,

  • az előtakarékoskodó halálával. Ez utóbbi esetben a számlaegyenleg összege örökölhető.

A nyugdíj-előtakarékossági számlák kizárólag írásban mondhatók fel.

Ha a nyugdíj pénzszámlán nyilvántartott pénzeszközök nem nyújtanak fedezetet az előtakarékoskodó megállapodásban foglalt kötelezettségei teljesítésére, a számlavezető felszólítja az előtakarékoskodót a hiányzó összeg befizetésére. Ha az előtakarékoskodó felszólításnak a kézhezvételétől számított 15 napon belül nem tesz eleget, a számlavezető a nyugdíj-előtakarékossági számlákat azonnali hatállyal felmondhatja.

Nyugdíj-előtakarékossági számlák megszűnésre vonatkozó adózási szabályok

Nyugdíj-előtakarékossági számla – nyugdíjszolgáltatásnak minősülő kifizetését megelőző – megszüntetése esetén – fő szabály szerint – a korábban átutalt adókedvezmények összegét 20%-kal növelt értéken kell visszafizetni. Továbbá a nem nyugdíjszolgáltatásnak minősülő kifizetés után személyi jövedelemadó, valamint egészségügyi hozzájárulás befizetési kötelezettség keletkezik. Nyugdíjszolgáltatásnak minősülő kifizetés esetén az előtakarékoskodónak nem keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettsége.

Nyugdíj-előtakarékossági számlák esetében az ügyfélnek lehetősége van a szolgáltatók közötti váltásra, mely szintén a nyugdíj-előtakarékossági számla megszüntetésével jár. Ilyen esetben azonban, ha a nyilvántartott követelés hiánytalanul átkerül egy másik szolgáltató által vezetett nyugdíj-előtakarékossági számlára, akkor az előtakarékoskodónak nem keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettsége.

A szolgáltató által felszámítható költségek

Számlavezetési díj: A költségek, díjak mértéke: előtakarékoskodónként legfeljebb az előtakarékoskodó nyugdíj-előtakarékossági számláin jóváírt éves átlagos állomány egy százalékának megfelelő összegű, de legalább kétezer forint számlavezetési díjat számíthat fel.

Megbízási díjak: Az előtakarékoskodó által adott megbízás alapján végrehajtott ügylet után a számlavezető – az üzletszabályzatban előre meghirdetett – bankszámla, értékpapírszámla és/vagy értékpapír letéti számla terhére teljesített ügyletek után felszámított díjakkal egyező díjat számíthat fel. Az előtakarékoskodó által adott első megbízás – a befizetés összegéig – díjmentes.

A szolgáltatónak lehetősége van egyes költségek, díjak mértékét módosítani, azaz a megtakarítási időszak során ezek változhatnak.

Nyugdíj-előtakarékossági számlán tartható termékekről

A piacon fellelhető minden megtakarítási / befektetési termék elérhető minden nyugdíj-előtakarékossági számlát kínáló szolgáltatónál?

Nem, a nyugdíj-előtakarékossági számlát kínáló szolgáltatóknál e szolgáltatás keretében is csak az egyébként kínált termékeikre adható megbízás. Ezért a szolgáltató kiválasztása előtt célszerű arról is informálódni, hogy milyen konkrét megtakarítási / befektetési termékek érhetők el az adott cégnél.

Ugyanakkor lehetőség van arra, hogy egy személynek egyszerre több szolgáltatónál is legyen nyugdíj-előtakarékossági számlája.

Milyen megbízásokat adhat az előtakarékoskodó, milyen módon mérsékelhető a kockázat?

Az előtakarékoskodó a számlavezetőnek

a) Magyarországon, illetőleg az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaiban kibocsátott kollektív befektetési értékpapírra,

b) magyarországi, illetőleg az EGT más tagállamának szabályozott piacára bevezetett értékpapírra,

c) a Magyar Állam, illetőleg az EGT más tagállama által kibocsátott állampapírra, és

d) pénzpiaci eszközre vonatkozó ügyletre adhat megbízást.

Ez azt jelenti, hogy a számlatulajdonosok szabadon rendelkezhetnek arról, hogy az általuk befizetett összeget milyen típusú értékpapírba – részvénybe, kötvénybe, vagy befektetési jegybe – helyezzék. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, a számlán nyilvántartott eszközök/értékpapírok hozama negatív is lehet. Azaz a pénzpiaci mozgások kihathatnak a megtakarítás mértékére.

Szigorú a szabályozás, mivel nem vásárolhatók határidős és opciós termékek, amellyel a gyors vagyonvesztés megakadályozható egy esetleges tőzsdei áresés esetén. Ezért tiltott az is, hogy lombard hitel fedezeteként a nyugdíj-előtakarékossági értékpapír és letéti számlákon nyilvántartott (NYESZ) értékpapírok felhasználásra kerüljenek.

Az előtakarékoskodás előnyei az adójogszabályok szerint

A befizetések összegét úgynevezett előtakarékossági támogatás is növelheti. A jelenlegi szabályok szerint a számlatulajdonos adóbevallása alapján rendelkezhet az adóévben, általa a számlára befizetett összeg 20 százalékának, maximum 100 ezer forintnak (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok szerint reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 130 ezer forintnak), az adójából a nyugdíj-előtakarékossági számlájának javára történő átutalásáról. Abban az esetben, ha az előtakarékoskodó több nyugdíj-előtakarékossági számlával rendelkezik, akkor az előtakarékossági támogatás csak egy nyugdíj-előtakarékossági számla esetében érvényesíthető.

Az értékpapírba fektetőknek 2007-től árfolyam nyereség-adót kell fizetniük, ez a rendelkezés viszont a nyugdíj előtakarékoskodókra fő szabály szerint nem vonatkozik.

Az előtakarékosság során felhalmozott követelés és befektetés nyugdíjjá válása

Nyugdíjszolgáltatásnak minősül a nyugdíj pénzszámlán nyilvántartott követelés, a nyugdíj értékpapírszámlán és/vagy a nyugdíj letéti számlán nyilvántartott befektetési eszközök együttes összege, ha az előtakarékoskodó a felmondás időpontjában igazolni tudja, hogy jogosult a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-ának 23. pontjában meghatározott nyugdíjra, és a felmondásra a számlanyitás adóévét követő harmadik adóévben vagy azt követően kerül sor.

Nyugdíj-előtakarékossági megállapodás köthető

Értékpapírszámla-, értékpapír letéti számla- és ügyfélszámla vezetésére jogosult bankoknál, befektetési szolgáltató társaságoknál.

Nyugdíj-előtakarékossági számla és a Tartós befektetési szerződés közötti kapcsolat

A törvény rendelkezései lehetővé teszik, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számlán nyilvántartott követelések átvezethetőek tartós befektetési számlára, melynek feltétele, hogy az ügyfél a NYESZ-t megszüntesse. A NYESZ-en nyilvántartott követelések és pénzügyi eszközök átvezetése, lekötött pénzösszeggé alakítása szintén befizetésnek minősül. A lekötött pénzösszeg a NYESZ-en nyilvántartott követelés értékének az átalakítás napján irányadó szokásos piaci értéke lesz. A befizetés naptári évének pedig az átalakítás napjának éve számít.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a NYESZ megszüntetésének, vagyis az átalakítás évében és az azt megelőző évben a nyugdíj-előtakarékossági számlára átutalt adójóváírásoknak megfelelő összeget 20%-kal növelten kell az adóbevallásban bevallani és megfizetni, azonban további, a NYESZ megszüntetéséhez kapcsolódó visszafizetési kötelezettség nem keletkezik.

Mint minden terméknél, a nyugdíj-előtakarékossági számla esetében is …

  • mindig olvassa el alaposan az üzletszabályzatot, hirdetményt és valamennyi vonatkozó tájékoztatót. Ha nem ért valamit, kérdezzen rá az ügyintézőtől!

  • hasonlítsa össze az egyes konstrukciók jellemzőit (például: elérhető befektetési termékek köre, kockázata, költségei; egyéb költségek, stb.);

  • mérje fel a lehetséges kockázatokat, és mérlegelje háztartása kockázattűrő képességét;

  • alaposan nézzen körül az ajánlatok között, ha szükséges, hívja fel a pénzügyi szervezet ügyfélszolgálatát vagy keresse fel a legközelebbi fiókot személyesen;

  • minden esetben olvassa el a szerződéses dokumentumokat, mielőtt aláírná azokat;

  • változtasson, ha nem elégedett.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) honlapja


A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) Magyarország Alaptörvénye, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatokat nyilvánosságra hozza, és a személyes adatok védelméről gondoskodik. 


A weblapon szereplő információk - ellenkező rendelkezés hiányában - változatlan tartalommal, a forrás megjelölésével szabadon terjeszthetők.


Magyarország Alaptörvénye VI. cikk (2) bekezdése szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.


Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Központi levélcím: H-1534 Budapest BKKP Postafiók: 777., Központi telefon: (36-1) 4899-100, Központi fax: (36-1) 4899-102