Mindez tehát azt jelenti, hogy egy előre meghirdetett célra (pl. különböző magyar
részvények megvásárlására) összegyűjtik sok befektető pénzét és az így létrejövő
vagyontömeget (befektetési alap) fektetik be az előre meghatározott elveknek megfelelően.
A befektetési alap befektetési jegyet bocsát ki, ennek megvásárlásával kerül a
befektető pénze az alapba.
A befektetési alap előnye, hogy a nagyobb tőkeméret miatt költséghatékonyan és
a kockázatoknak a különféle befektetések közötti megosztásával tud működni, így
a kevesebb pénzzel rendelkezők, a kisbefektetők számára is a különféle befektetési
lehetőségek széles köre válik elérhetővé. A befektetésből eredő költségek, illetve
hozamok az alap "tulajdonosai", azaz a befektetési jegyek gazdái között tulajdoni
arányuknak megfelelően oszlanak meg.
Az értékpapírpiacok jelenlegi fejlettségi szintje mellett a befektetésekhez szükség
van megfelelő speciális tudásra, ezt viszont csak megfelelő szakemberek tudják
nyújtani. A befektetési alapok előnye, hogy a befektetéseket szakemberek kezelik,
jellemző, hogy egy-egy alapkezelőn belül az egyes részpiacokkal is különböző,
erre specializálódott portfoliómenedzserek foglalkoznak.
Milyen alapok közül választhat?
A befektetési jegyek likviditása (visszaválthatósága) szempontjából:
Nyilvánosság szempontjából
Befektetési korlátok szerint
Kategóriák a BAMOSZ ajánlása alapján:
Az ingatlanalapok is két kategóriába sorolódnak:
A befektetési alapok költségei
Mielőtt befektetési alapot választ:
Ahány befektető annyi befektetői igény merülhet fel, ezért az alapkezelők is
a különböző befektetési politikájú alapok széles körét kínálják, valamint ezen
túlmenően a törvényi szabályozás is az alapok különböző fajtáit, típusait különbözteti
meg. A különböző fogalmak közötti eligazodást segítendő az alábbiakban áttekintheti
az alapok főbb típusait, kategóriáit.
A befektetési jegyek likviditása (visszaválthatósága) szempontjából:
- nyíltvégű alapok esetében a befektetési jegyek folyamatosan vásárolhatók, illetve
visszaválthatók,
- míg zártvégű alapok esetében a visszaváltásra csak a futamidő lejártával, az
alap megszüntetésével kerülhet sor.
Nyilvánosság szempontjából
vannak nyilvános és zárt körű alapok, ez utóbbiakat a befektetők egy előre meghatározott
köre számára hozza létre az alapkezelő.
Befektetési korlátok szerint
A törvényi szabályozás a működési sajátosságoknak és az ehhez kapcsoló befektetési korlátoknak, előírásoknak megfelelően többféle alaptípust különböztet meg. Így a leginkább általánosnak tekinthető
értékpapíralapok mellett, illetve ezeken belül vannak ún. index-alapok (ezek gyakorlatilag
lemásolják egyes tőkepiaci indexek összetételét), alapok alapjai (kizárólag más
alapok befektetési jegyeit veszik) és származtatott ügyletekbe fektető alapok.
Ez utóbbiakra jellemző, hogy sokkal szabadabban köthetnek ún. származtatott ügyleteket,
melynek célja vagy a magasabb hozam/kockázati szint elérése, vagy épp ellenkezőleg,
az értékpapír piaci kockázatok csökkentése (ilyen formában jön létre a garantált
hozamokat ígérő alapok többsége).
Külön kategóriát képviselnek az ingatlanalapok, amelyek közvetlenül ingatlanbefektetéseket
valósítanak meg, értékpapírokat kizárólag likviditási célból vásárolnak.
A fentieken túlmenően az alapok megkülönböztetésének legfontosabb szempontja
az adott alap befektetési politikája. Annak ellenére, hogy gyakorlatilag nincs két azonos befektetési politikájú
alap, a piaci és befektetői igények miatt hamar kialakult az alapok kategorizálása
iránti igény, melynek célja, hogy segítse a befektetők eligazodását, illetve megteremtse
a múltbeli teljesítmények tisztességes összehasonlíthatóságának feltételeit.
A kategorizálás elsődleges szempontja általában a mögöttes értékpapírok kockázatossága,
illetve a befektetések földrajzi megoszlása.
Kategóriák a BAMOSZ ajánlása alapján:
A BAMOSZ (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége)
ajánlásának megfelelően az alábbi kategóriákba sorolják az egyes értékpapíralapokat:
Likviditási alapok: a portfólióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem
haladhatja meg a 3 hónapot.
Pénzpiaci alapok: a portfólióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem
haladhatja meg az 1 évet.
Rövid kötvényalapok: a portfólióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje 1-3
év.
Hosszú kötvény alapok: a portfólióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje meghaladja
a 3 évet.
Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok: a portfólióban lévő részvény-típusú eszközök aránya nem haladja meg a 30%-ot.
Kiegyensúlyozott vegyes alapok: a portfólióban lévő részvény-típusú eszközök aránya 30-70% közötti.
Részvénytúlsúlyos alapok: a portfólióban lévő részvény-típusú eszközök aránya 70-90% közötti.
Tiszta részvény alap: a portfólióban lévő részvény-típusú eszközök aránya meghaladja a 90%-ot.
Garantált alapok: hozamot, illetve tőkemegóvást ígérő, illetve garantáló alapok.
Származtatott alapok: olyan származtatott ügyletekbe fektető alapok, amelyek nem tartoznak a garantált
alapok közé.
Az ingatlanalapok is két kategóriába sorolódnak:
Ingatlanforgalmazó alapok: olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya
25%.
Ingatlanfejlesztő alapok: olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya
60%.
Azon alapok, amelyek befektetési politikájuk szerint egyetlen fent felsorolt
kategóriába sem tartoznak, a kimutatásokban egyéb, be nem sorolt alapként szerepelnek.
Megemlítendő még az alapok alapja, melynek portfoliójában nem egyedi értékpapírok, hanem más befektetési alapok
befektetés jegyei kerülnek. Az egy portfolióban lévő több befektetési alapnak
köszönhetően az ilyen alap értékét egy időben még nagyobb számú befektetés alakítja,
így a befektetés kockázata a több lábon állás elve alapján csökken. A befektetési
alapokba fektető alapokat a mögöttes termék(ek) kategóriájának megfelelően kell
kategóriába sorolni.
A befektetési alapok költségei
Az ügyfelet közvetlenül terhelő költség – az értékpapírszámla vezetés díján túl
– a befektetési jegy vásárlásakor és eladásakor fizetendő fix vagy százalékos
díj. Azonban a befektetési alapok működése további költségekkel is jár, melyeket
bár nem közvetlenül fizet az ügyfél, de melyek végső soron hatással vannak az
alap hozamára.
Mielőtt befektetési alapot választ:
- Tájékozódjon, hogy az alap milyen eszközökbe fekteti vagyonát és hogy ezen eszközök
értékének alakulása milyen tényezőktől függ, hiszen a befektetési jegyek árfolyamát
is áttételesen ezek fogják alakítani!
- Bár az alap múltbeli teljesítménye nem jelent garanciát a jövőre nézve, azért
érdemes erről is információt gyűjteni, összehasonlítani más, hasonló befektetési
politikájú alapok teljesítményével!
- Ha devizában értékesített, zártvégű alapot választ, nézzen utána, hogy történhet-e
a kifizetés forintban és ha igen, ez milyen feltételektől függ!
- Informálódjon a forgalomba hozatalhoz készített és a Felügyelet által jóváhagyott
tájékoztatókból, melyek a forgalmazóknál térítésmentesen átvehetők! Az alapkezelők
internetes oldalain további kiegészítő és a befektetési döntést segítő információkat
találhat.
- A magasabb várható hozam általában magasabb kockázattal is jár, ezért mérlegelje,
hogy mekkora kockázatot hajlandó vállalni! Gondoljon arra is, hogy sokszor csak
hosszabb távon érhető el a kívánt hozam, a befektetési jegy árfolyama rövid távon
jelentősen ingadozhat!
A befektetési alapokról további hasznos információkat, adatokat talál a BAMOSZ
honlapján:
