A pénzforgalmi szabályokról
Az Európai Parlament és Tanács 2007/64/EK számú irányelvének hazai átvételével
tovább korszerűsödött a hazai pénzforgalom. Az Országgyűlés 2009. június 29-én
fogadta el a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV sz. törvényt,
amely az EU-irányelv felelősségre, kárviselésre, keretszerződésre, ügyfelek tájékoztatására,
valamint a pénzforgalmi szolgáltatás piacán új szolgáltatóként megjelenő pénzforgalmi
intézmények engedélyezésére, felügyeletére és prudens működésére vonatkozó szabályokat
tartalmazza. A törvényhez kapcsolódó a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009
MNB-rendelet 2009. augusztus 6-án került kihirdetésre, amely az irányelvnek a
fizetési műveletek egyes lebonyolítási szabályait, köztük a teljesítési határidőket,
az értéknap alkalmazásának szabályait ülteti át a magyar jogba. A két jogszabály
- az Európai Unió által minden tagállam számára előírt határidőben - 2009. november
1-jén lépett hatályba Magyarországon.
A változással – ahogy az egész Európai Unióban, úgy Magyarországon is – erős
ügyfélvédelmi rendelkezések léptek életbe. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására
jogosultak körét illető változás, hogy 2009. november 1-jétől nemcsak a hitelintézetek
nyújthatnak teljes körű pénzforgalmi szolgáltatásokat Magyarországon, hanem a
Magyar Posta, valamint új pénzforgalmi szolgáltatóként a már említett pénzforgalmi
intézmények is.
A szabályozás következtében jóval tágabb lehetőség nyílik az innovatív (nem fizetési
számlákhoz kötődő) fizetési megoldások számára is, ezek közé tartoznak például
a távközlési eszközök (mobiltelefonon), digitális és más információtechnológiai
eszközökön alapuló megoldások is.
A fogyasztót védő szabályok közül kiemelendő
-
a külföldre menő átutalások esetében az egyértelmű teljesítési határidők előírása,
valamint
-
az ügyfél pénzének érintetlen, levonás nélküli továbbításának követelménye.
A pénzforgalmi szabályozás lényeges vonása az ügyfelek tájékoztatásával és a
szerződések tartalmával kapcsolatos követelmények részletes meghatározása is.
Általános szabály, hogy a pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozó szerződést az
ügyfél hátrányára csak úgy lehet módosítani, ha azt 60 nappal korábban a szolgáltató
(bank vagy egyéb pénzforgalmi szolgáltató) meghirdette, és a változtatásról tájékoztatta
az ügyfelet. Amennyiben az ügyfél a módosításokat nem akarja elfogadni, minden
költség nélkül azonnal felmondhatja a szerződést. Beszedések esetében, amennyiben
az ügyfél bizonyítani tudja a téves terhelést, már a pénzforgalmi szolgáltató
is köteles számára visszatéríteni a pénzt, nem kell a beszedőhöz fordulni a panasszal.
A tagállamok közötti pénzforgalom egységesítése a gyakorlatban az Egységes Euró-pénzforgalmi
Övezet (Single Euro Payments Area), a SEPA létrehozása útján valósul meg.
A SEPA valójában egy páneurópai projekt, amelyben az Európai Unió országai, valamint
Izland, Lichtenstein, Norvégia és Svájc vesznek részt. A SEPA célja, hogy szabványosítsa
az európai fizetéseket és egységes, hatékony belső fizetési infrastruktúrát hozzon
létre.
A közös valuta, az euró bevezetése után a következő lépés – a harmonizált jogi
háttér biztosítása mellett – az egységes eurófizetési módok, vagyis a SEPA-átutalás,
a SEPA-beszedés és a SEPA-kártyaműveletek alkalmazásának elterjesztése.
Az egységes eurófizetési módok, azaz a SEPA szolgáltatások alatt tehát olyan fizetési eszközöket – átutalás, közvetlen terhelés, kártya,
e-fizetések, mobil-fizetések – értünk, amelyek szabványosítási folyamat eredményeképpen
technikailag (számlaszám, üzenetformátum, stb.) és eljárási rend tekintetében
(meghatározott szolgáltatási kritériumok, díjelszámolás módszere) az euróövezeten
belül egységesek, és amelyek idővel felváltják a sajátos nemzeti fizetési módokat
és szabványokat.
A hitelintézeti-, valamint hitel- és takarékszövetkezeti szövetségek összefogásával
életre hívott Európai Pénzforgalmi Tanács (European Payments Council - EPC) keretében
az európai hitelintézetek széles szakmai, bankközi együttműködéssel, önszabályozás
révén alakítják ki az új fizetési és elszámolási módokat, szabványokat, valamint
építik ki – a kisösszegű, nagytömegű fizetések körében – a hozzájuk tartozó infrastruktúrát.
Az eurózónán kívüli országok bankjai részére a SEPA fizetési sémákhoz és infrastruktúrákhoz
történő csatlakozás nem kötelező, de egyedi önkéntes alapon lehetséges. A hazai
bankrendszer is törekszik a SEPA fizetési módok bevezetésére, a felkészülés a
Fizetési Rendszer Fórum, illetve a 2008 tavaszán megalakult Magyar SEPA Egyesület
keretében folyik.
Az euróövezetben az ügyfelek az új fizetési módok közül már – 2008. január 28-tól – a SEPA átutalást
(SCT – SEPA Credit Transfer) és 2010. november 2-től a SEPA beszedést (SDD – SEPA
Direct Debit) is igénybe vehetik. Magyarországon számos hitelintézet készítette fel számítástechnikai rendszereit
az ilyen típusú – a gyakorlatban első sorban – átutalások fogadására, illetve
indítására. A SEPA beszedéseket Magyarországon jelenleg egy hitelintézet tudja
lebonyolítani.
A SEPA-átutalások főbb jellemzői:
- Devizaneme csak EUR lehet.
- Nincs értékhatára.
- Az átutalás maximális teljesítési határideje 3 banki munkanap.
- A kedvezményezett számláján pontosan azt az összeget írja jóvá a kedvezményezett
bankja, mint amekkora összeget részére a fizető fél indított. A jóváírt összeg
tehát nem csökken közvetítő banki költség miatt.
- Mind a fizetés kötelezettje, mind pedig kedvezményezettje csak a saját bankja
által felszámított díjat fizeti.
- SEPA átutalások esetén feltétlenül szükséges megadni az indító fél részéről bankja
számára:
- a kedvezményezett nemzetközi bankszámlaszámát (IBAN-ját) és
- a kedvezményezett bankjának SWIFT/BIC azonosítóját.
Mivel a SEPA fizetési módok - elsősorban az átutalás - a bankoknál teljesen új,
szabványosított deviza-megbízási típusokként jelenhetnek meg, ahol a megszokottaktól
eltérőek lehetnek a feltételek, a részletes tudnivalókról (például a megbízás
adásának lehetséges módjairól, a kapcsolódó költségviselés meghatározásáról, stb.)
minden esetben érdeklődjön bankjánál!
Fontos tudni, hogy SEPA-utalás, illetve -beszedés nem minden banknál bonyolítható
le. A SEPA-fizetéseket kezelni képes bankokat az Európai Pénzforgalmi Tanács (EPC)
tartja nyilván és honlapján közzé is teszi listájukat. Javasoljuk, hogy megbízásának
benyújtása előtt egyeztessen partnerével, győződjön meg a kedvezményezett, illetve
a fizető fél bankjának SEPA-tagságáról. A SEPA-átutalások fogadására képes hazai
bankok listáját az alábbi linken érheti el:
További fontos tudnivaló, hogy 2012. július elsejétől a belföldi fizetési forgalomban
is jelentős változást hoz a SEPA szabványok alkalmazása. A hazai kisértékű fizetési
rendszer megújítását célzó, ún. InterGiro projekt részeként – az egy napon belüli
többszöri elszámolás bevezetése mellett – az elektronikusan beadható forint átutalási
megbízások is a SEPA szabványt követik.
