A fenti feltételrendszerben kiemelten fontos a nemzeti szabályozások, illetve azok felügyeleti értelmezésének konvergenciája, amely biztosítéka lehet egy versenysemleges, az intézmények számára szabályozási szempontból átjárható, szabályozási arbitrázsra lehetőséget nem adó, egyúttal többszörös terhelést sem jelentő szabályozási és felügyelési környezet kialakításának. Ezt a feladatot egy-egy meghatározott nemzetközi bankcsoport vonatkozásában a felügyeleti kollégiumok (supervisory colleges), horizontálisan pedig az Európai Bankfelügyelők Bizottsága (CEBS) munkacsoportjai végzik.

Részletes előírások hiányában különös jelentősége van a felügyeleti megközelítések és követelmények átláthatóságának is, amelyet maguk a direktívák is kiemelnek, a felügyeletekkel szembeni előírásként fogalmaznak meg.  A Felügyelet ezért döntött úgy, hogy szükséges egy, a validációs folyamat lépéseit, az előírások tartalmi értelmezését, a Felügyelet álláspontját, a validálással kapcsolatos felügyeleti elvárásokat rendszerező kézikönyv publikálása. A Validációs Kézikönyv első változata 2006 áprilisában jelent meg, még a hazai jogszabályi környezet kialakítása, és gyakorlati tapasztalatok rendelkezésre állása előtt. Az azóta eltelt időben nemcsak a hazai szabályozási környezet alakult ki, de a nemzetközi együttműködés, a lezajlott pre-validációs és validációs vizsgálatok gyakorlati tapasztalatai, kihívásai, a szakmai konzultációk eredményei révén jelentős tudásanyag halmozódott fel, és számos kérdés tisztázódott. Ennek következtében szükségessé, egyúttal lehetségessé vált a Kézikönyv frissítése, a tapasztalatok beépítése, a szükséges pontosítások, kiegészítések végrehajtása.

Az átdolgozott Validációs Kézikönyv a korábbiakkal azonos koncepció mentén és struktúrában tartalmazza a fejlett módszerek implementálása szempontjából releváns felügyeleti értelmezéseket, illetve elvárásokat. A változások pontosításokban, kiegészítésekben jelennek meg, a Felügyelet megközelítése alapjaiban nem módosult.

A szövegben továbbra is szerepelnek a mellékletben található dokumentumlistákra vonatkozó hivatkozások, amelyek továbbra is a fejlett módszerekkel kapcsolatos követelmények értelmezésének támogatására, illetve az engedélykérelemhez csatolandó dokumentumok körének meghatározására szolgálnak. Azon dokumentumok, amelyekre vonatkozóan a szöveg konkrét dokumentumlista hivatkozást tartalmaz, az engedélyezési kérelem részét képezik és a kérelemmel együtt a Felügyeletre benyújtandók. A nem hivatkozott dokumentumoknak a fejlett megközelítések alkalmazására engedélyt kérő intézménynél rendelkezésre kell állnia, a Felügyeletnek kérésre be kell tudni mutatni.