Az ötödik mennyiségi hatástanulmány sikeres hazai lebonyolítását a Felügyelet piaci tájékoztatóval, felügyeleti segédlettel, Q&A rendszer működtetésével, illetve folyamatos konzultációs lehetőséggel szeretné elősegíteni. A felügyeleti segédlet részeként, tekintettel a relatíve fiatal hazai piacra, valamint  az egyes biztosítók portfóliójában kevéssé lényeges ágazatokra, mely bizonyos esetekben lehetőséget teremt a különböző egyszerűsítő eljárások (proxyk) alkalmazására néhány jelentős ágazatban a felügyelet piaci mintákat tesz közzé.

Budapest, 2010. július 30.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

A Felügyelet fogyasztóvédelmi vizsgálata megállapította, hogy az Allianz Bank Zrt. ügynökei egy főiskolai nyári gólyatáborban az ott táborozó fiatalokkal – az ő számukra játékos vetélkedő egyik feladatának beállítva – lakossági bankszámlanyitási, bankkártya és telebank szolgáltatási szerződési igénylőlapot töltettek ki tavaly augusztusban. A hallgatók által kitöltött kérelmek alapján a hitelintézet több mint száz esetben ténylegesen meg is nyitotta a bankszámlákat.

A vizsgálat megállapította, hogy az Allianz Bank ügynökei félrevezető, nem megfelelő tájékoztatást nyújtottak a banki szolgáltatás kondícióiról és a kapcsolódó szolgáltatásokról, rontva ezzel a fogyasztók lehetőségét a szükséges információ birtokában való döntésre. Az ügynökök nyereménysorsoláson való részvételi lehetőséget is ígértek a fiataloknak, holott valójában nem volt semmiféle nyeremény.

Egyértelműen az agresszív kereskedelmi gyakorlat tényét bizonyította, hogy az üzletkötésekre a fiatalok szabadidejében, mintegy rábeszélő jelleggel került sor. A szerződéskötések olyan helyzetben valósultak meg, amely jelentősen korlátozta a fogyasztóknak az áruval kapcsolatos választási, magatartási szabadságát. Ez az eljárás alkalmas volt arra, hogy olyan ügyleti döntésekre késztesse a gólyatábor résztvevőit, amelyeket egyébként nem hoztak volna meg.

A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor súlyosbító körülményként értékelte többek közt, hogy a jogszabálysértés nagyszámú fiatal, pénzügyekben alapvetően nem jártas, saját jövedelemmel nem rendelkező személyt érintett, akiket szabadidős tevékenységük során késztettek döntésre. Enyhítő körülménynek számított viszont, hogy a bank együttműködött a felügyeleti vizsgálat során, illetve megtette a belső intézkedéseket a jövőbeni hasonló esetek elkerülésére.

Budapest, 2010. július 29.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

További információ a sajtónak:
Binder István sajtószóvivő
T: 489-9235, 06-30-921-6361
E-posta: binder.istvan@pszaf.hu
www.pszaf.hu 

Tisztelt Adatszolgáltatók!

Tájékoztatjuk a részvénytársasági, szövetkezeti és fióktelep formájában működő hitelintézeti adatszolgáltatóinkat, hogy megjelent a PSZÁF felügyeleti díjakkal kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló tájékoztató 2. számú mellékletének módosított korrektúrás és tiszta  változata. A módosítás a  változó felügyeleti díj egyik összetevőjének, a portfoliókezelési tevékenység keretében kezelt portfolió eszközértékének meghatározását pontosítja.

2010. július 29.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Az EU Pénzügyminiszterek Tanácsától (ECOFIN) kapott mandátum alapján, az Európai Központi Bank, a nemzeti felügyeleti hatóságok és az Európai Bizottság közreműködésével zajló európai szintű stressz-teszt célja azt volt, hogy megvizsgálják az európai bankrendszernek a lehetséges jövőbeni sokkokkal szembeni ellenálló képességét. A tesztet 20 EU tagállam 91 bankja egyenként, konszolidált alapon végezte el, lefedve ezzel mind a 27 EU tagállamban a konszolidált összes eszközérték alapján a bankszektor mintegy 65%-át. Egy-egy tagállamban a résztvevő bankoknak a teljes eszköz érték legalább 50%-át kellett elérnie. A részletes adatok elérhetők a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének honlapján keresztül (www.pszaf.hu).

A stressz-teszt a 2009. évi tényadatokból kiindulva a 2010. és 2011. évekre vonatkozóan három lehetséges forgatókönyv alapján vizsgálta meg a bankok alapvető tőkéjének (Tier 1 capital), illetve alapvető tőkemegfelelési mutatójának (Tier 1 ratio) alakulását. A stressz-teszt keretei az alapforgatókönyvet benchmark-szcenárióként, viszonyítási alapként definiálták, emellett egy pesszimista makrogazdasági forgatókönyvet állítottak fel. A harmadik a pesszimista forgatókönyv módosított változata volt, ahol az Európai Gazdasági Térség összes államát érintő párhuzamos szuverén sokk bekövetkezését is feltételezték, amely elsősorban a bankok kereskedési portfólióira van jelentős hatással.

A stressz-teszt legfontosabb hozadéka, hogy a rendszeresen nyilvánosságra hozott információkon túlmenően egy prudenciális, illetve pénzügyi stabilitási megközelítés jegyében európai szinten egységes módszertan alapján összeállított és koordinált gyakorlat nyomán kaphatnak az érdekelt felek összehasonlítható adatokat a résztvevő bankok tőkeellátottságáról.

A stressz-teszt a jelenlegi 4%-os szabályozási minimumnál 50%-kal magasabb, 6%-os elvárt értéket állított be az alapvető tőkemegfelelési mutatóra. Ez nem tekinthető szabályozási célnak, de megfelelően biztonságos szint a bankok tőkeellátottságának megítéléséhez. Az OTP Bank és az FHB Jelzálogbank a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Sztenderdek (IFRS) szerint összeállított konszolidált adatok alapján mind az alap-, mind a pesszimista forgatókönyv, sőt a pótlólagos szuverén sokkal kiegészített pesszimista forgatókönyv esetében is stabilan és magasan az elvárt szint feletti értékkel rendelkeznek.

A Felügyelet nagyra értékeli az európai szintű tesztben résztvevő két magyar bank kiváló szakmai közreműködését. A teszten való sikeres részvétel nagymértékben hozzájárulhat a magyar bankokkal kapcsolatos bizalom erősítéséhez.

Budapest, 2010. július 23.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

További információ a sajtónak:
Binder István sajtószóvivő
T: 489-9235, 06-30-921-6361
E-posta: binder.istvan@pszaf.hu

A 2006/48/EK irányelv 2009. évi módosításával (CRD II.)- az eredeti szándékoknak megfelelően - a likviditási előírások is további pontosításra kerültek, valamint a likviditáskezelés kérdésköre tekintetében is megindult az alacsonyabb szintű, az elvárásokat részletesebben meghatározó, a legjobb gyakorlatokat összegyűjtő európai iránymutatások kidolgozása.

A globális pénzügyi válság nyomán a folyó szabályozási munkák keretein belül még inkább fontos témává lépett elő az intézmények és a felügyeleti hatóságok normál piaci és stressz környezetben folytatott likviditás kezelési gyakorlata, valamint a megfelelő likviditási pufferek képzése és fenntartása.

A fentiekre tekintettel, a nemzetközi folyamatokkal és tendenciákkal összhangban - a szükséges jogszabály módosításokon túlmenően – szükségessé vált a korábban a hitelintézetek eszköz-forrás gazdálkodásáról és a piaci kockázatok kezeléséről szóló

A Felügyelet a módszertani útmutató alkalmazását 2010. október 31-ét követően várja el az intézményektől.

2010. július 21.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete