A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnöke 2012. május 16-án egyedi határozatokkal (H-JÉ-I-1164/2012 - H-JÉ-I-1258/2012)  havi gyakoriságú rendkívüli adatszolgáltatást írt elő a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvényben foglalt, 2012. április 1-jétől hatályos új típusú gyűjtőszámlahitel-konstrukcióhoz kapcsolódó kiegészítő adatokról.

Az adatszolgáltatást elektronikus formában, közigazgatási felhasználásra alkalmas, minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva a Kihelyezett Adatküldő Programon (KAP) keresztül kell a Felügyeletnek megküldeni.

Első alkalommal a 2012. április 1. napjától 2012. április 30. napjáig tartó időszakra vonatkozóan, legkésőbb 2012. május 29. napjáig, ezt követően pedig havi rendszerességgel a tárgyhónap utolsó napját követő tizenötödik munkanapig, utolsó alkalommal a 2012. december 1. napjától 2012. december 31. napjáig tartó időszakra vonatkozóan, a 2012. december 31. napját követő tizenötödik munkanapig. 

A rendkívüli adatszolgáltatásra kötelezett hitelintézetek (59 részvénytársasági hitelintézet és 3 hitelintézeti fióktelep) rendkívüli adatszolgáltatási táblái és a vonatkozó kitöltési útmutatók az alábbiakban megtekinthetők:

• data/cms2350601/7M_tabla.xls 7M_tabla.xls application/vnd.ms-excel 47 48640 7M tábla

• data/cms2350602/7M_kitoltesi.pdf 7M_kitoltesi.pdf application/pdf 247 253001 7M tábla kitöltési útmutatója

Adatszolgáltatói kör:

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2010 második felében vizsgálta meg több magánnyugdíjpénztár befektetési, vagyonkezelési tevékenységét. Ennek során megállapította: a vagyonkezelői szolgáltatásokért fizetett díjakkal kapcsolatban négy magánnyugdíjpénztár és vagyonkezelőik többször megsértették a jogszabályokat. A PSZÁF az érintett pénztáraknak határozatokban írta elő: mutassák ki és fizessék vissza tagjaiknak az indokolatlan közvetett befektetések okozta többletköltségeket, miután azokat érvényesítették vagyonkezelőikkel szemben.

A felügyeleti kötelezés nyomán az AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár valamint az AXA Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár (az alapkezelőikkel történt elszámolás után) már visszafizette tagjainak a korábban elvont összegeket.

Az OTP Magánnyugdíjpénztár a felügyeleti határozatot követően keresetet nyújtott be a bírósághoz a PSZÁF intézkedésének felülvizsgálatát és végrehajtásának felfüggesztését kérve, azonban 2012. április 6-án benyújtotta a PSZÁF-hoz azt a kimutatást, amelyre a határozat kötelezte, és amelynek alapján a vagyonkezelő mintegy 600 millió forint visszatérítésére vállalt kötelezettséget volt és jelenlegi tagjai számára. A PSZÁF elfogadta azt a magánnyugdíjpénztár által beadott ütemtervet is, amely alapján az OTP Magánnyugdíjpénztár visszatéríti az összeget. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat a pénztár honlapján teszi közzé. Mivel a magánnyugdíjpénztár teljesítette a PSZÁF kötelezéseit, a felek kérése nyomán a bíróság megszüntette az ügy kapcsán indított közigazgatási pert.

Az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár közigazgatási perben támadta meg a felügyeleti határozatot, az első fokú eljárást a PSZÁF nyerte meg. Jelenleg így immár e pénztár az egyetlen, amelyik nem teljesítette önkéntesen a PSZÁF határozatát.

Budapest, 2012. május 17.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

További információ a sajtónak:
Binder István szóvivő, PSZÁF
telefon: 489-9235
e-posta: sajto@pszaf.hu
honlap:www.pszaf.hu

A Validációs Kézkönyv módosításának célja a fejlett mérési módszert alkalmazó intézmények számára a módszer módosításához kapcsolódó felügyeleti eljárás és szempontrendszer ismertetése. Az átültetésre került iránymutatás a fejlett mérési módszert érintő módosításokat azok jellege és jelentősége szerint négy kategóriába sorolja, melyekhez különböző felügyeleti kezelést rendel. Az AMA módszer alkalmazási körének módosítása és a jelentősnek minősített módosítások bevezetése felügyeleti jóváhagyáshoz kötött, míg a lényegesnek minősített módosítás esetén az intézménynek előzetes, a lényegesnek nem minősített módosítás esetén utólagos tájékoztatási kötelezettsége van a Felügyelet felé. Az iránymutatás konkrét, de teljeskörűnek nem tekinthető példákat tartalmaz az egyes kategóriákba sorolható módosításokról.

Annak érdekében, hogy a fejlett mérési módszerrel meghatározott szabályozói tőkekövetelmény az intézmény aktuális működési kockázatát tükrözze, az intézménynek rendszeresen felül kell vizsgálnia és szükség szerint módosítania kell a mérési rendszert, melyek kezeléséhez a Validációs Kézikönyv jelen módosítása nyújt segítséget.

Az EBA iránymutatásnak megfelelően a Felügyelet elvárja, hogy az AMA módszer alkalmazására 2011. december 31. előtt a Felügyelet által kiadott engedéllyel rendelkező EU-szintű hitelintézeti anyavállalatnak minősülő intézmény, és a Felügyelet felé az AMA módszer bevezetésére vonatkozó kérelmet 2012. június 30-ig beadó intézmény az AMA módszer alkalmazását érintő módosításokra vonatkozó belső szabályzatát a Felügyelet részére 2012. június 30-ig megküldje.

2012. május 11.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Tavaly a pénzügyi piacok első számú fogyasztóvédelmi problémája a deviza alapú jelzáloghiteles háztartások adósságterheinek növekedése, a megemelkedett törlesztőrészletek fizetése, a problémás hitelállomány bővülése volt. A helyzetre válaszként 2011 második felében számos fizetéskönnyítést kínáló központi intézkedés született, intenzív jogalkotási folyamat indult a fogyasztók árfolyamkockázati kitettségének csökkentése, az eltérő módon, de nehéz helyzetbe került devizahitel-adósok problémáinak rendezése érdekében.

A rögzített árfolyamon történő végtörlesztés hatására 2012. február végéig az előző év szeptember végi hitelállományhoz képest mintegy negyedével csökkent a háztartások jelzálog alapú devizakitettsége. A konstrukció csaknem 170 ezer családnak jelentett komoly segítséget, az esetek kétharmadában pedig – ahol önerőből történt a rendezés - végleges megoldást a devizahitel-problémákra. Nagy számban adott lehetőséget a konstrukció kis összegű (2-3 millió forintos) tartozások egyösszegű visszafizetésére is. A korábbi 5600 milliárd forintnyi deviza-hitelállomány néhány hónap leforgása alatt mintegy 4200 milliárdos szintre csökkent.

Fogyasztóvédelmi szempontból kulcsfontosságú a fogyasztók legszélesebb rétege számára rendelkezésre álló további állami adósságrendező vagy adósságkönnyítő konstrukciók sikeres lebonyolítása, mint pl. az árfolyamgát megújított változata. E programok 2012 végére a tavaly szeptemberi vonatkozó hitelállomány akár 90 százalékát is érinthetik.

Jelentős előrelépés a jelzálog-alapú hitelek átlátható árazására vonatkozó szabályok törvényben való rögzítése. A teljes hiteldíj-mutató (THM) maximalizálása csökkenti az ügyfelek kiszolgáltatottságát és a fizetendő kamatterheket, a referencia-kamatlábhoz kötött, valamint a 3, 5 vagy 10 évre rögzített árazás révén kiszámíthatóbb, az ügyfél számára jobban követhető árazás valósul meg. A régebben megkötött szerződések esetében az ügyfelek augusztus végéig kérhetik bankjuknál aktuális szerződésük új árazási szabályok szerinti díjmentes átalakítását. Fontos tehát, hogy kizárólag az ügyfelek aktív közreműködésével valósulhat meg jelzáloghitel-szerződésük új árazási szabályok szerinti módosítása, amennyiben ezt igénylik. E szabályok egyértelműen csökkentik a pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítási és árazási mozgásterét, kiszámíthatóbbá, követhetőbbé teszik a fizetési terhek jövőbeli alakulását. A fix kamatozás tekintetében érdemes megvizsgálni a szabályozás pontosítását annak kapcsán, hogy a pénzügyi intézmények a kamatforduló utáni új kamatperiódusra milyen okok és objektív körülmények esetén jogosultak a kamat ügyfél számára kedvezőtlen módosítására.

Számos fogyasztó problémája, hogy a követeléskezelés fogyasztóvédelmi szempontból nem megfelelően, esetenként hiányosan szabályozott. A PSZÁF ezért 2012 márciusában a követeléskezelésre vonatkozó átfogó szabályozási koncepciót állított össze és juttatott el a jogalkotónak. Ez egyebek közt kiterjed a követeléskezelés kapcsán az intézményektől elvárt magatartási szabályokra az ügyfelekkel történő kapcsolattartás, tájékoztatás vonatkozásában.

A lakossági betétek, megtakarítások esetében kockázatot hordoz a fogyasztók számára, hogy az újonnan piacra lépő betét típusú termékek egy része kombinált, ezért egyre bonyolultabbá, összetettebbé válnak, és a tájékoztatás nem megfelelő minősége esetén növekedhet a félreértékesítés kockázata. Ezért kiemelt jelentőségűnek tartja a PSZÁF, hogy az intézmények minden eszközzel segítsék elő az ügyfelek megfelelő döntéshozatalát, így körültekintően tájékoztassák az ügyfeleket különösen a termék összetettségéről, az egyes összetevőkben rejlő kockázatokról és a kapcsolódó költségekről.

A biztosítási szektor esetében tovább tart a unit-linked életbiztosítási termékek térnyerése, bár e konstrukció kapcsán is számos fogyasztói kockázat azonosítható. E körben legfontosabbként említhetőek a termékkonstrukció bonyolultságából, a mögöttes befektetési eszközökből, továbbá az átláthatatlan díjstruktúrából fakadó kockázatok. A PSZÁF hamarosan a unit-linked biztosításokra vonatkozó felügyeleti ajánlás kiadásával kívánja orientálni a biztosítókat, hogy az ügyfelek kiegyensúlyozott tájékoztatása érdekében a legjobb gyakorlatok szerint járjanak el a szerződés megkötését megelőzően, illetve annak tartama alatt.

A tőkepiacon elérhető termékek közül továbbra is jelentős kockázatúak az elsősorban on-line platformokon kínált magas tőkeáttételű ügyletek, a tőkeáttétel következtében előálló jelentős piaci rizikó miatt. Kiemelt jelentőségű, hogy a tőkepiaci szolgáltatók csak olyan hozzáértő lakossági befektetők részére nyújtsák ezeket, akik képesek az ilyen kockázatok megfelelő megértésére, azok kezelésére, és akik kockázatvállalási profiljába illeszkedik a termék. A PSZÁF aktív, piacformáló szerepet kíván vállalni abban, hogy az ügyfelek besorolása minél alaposabban és pontosabban történjen meg a jövőben a szolgáltatók részéről.

Számos területen általános tendencia a pénzügyi termékek on-line értékesítésének fokozott térnyerése, amely egyes esetekben újabb fogyasztói kockázatot jelenthet a személyes tanácsadás hiánya és a kockázatokra való megfelelő figyelmeztetések elmaradása miatt.

A 2011. II. félévre vonatkozó fogyasztóvédelmi kockázati jelentés teljes szövege a http://www.pszaf.hu/bal_menu/jelentesek_statisztikak/fogyasztovedelmi_jelentesek menüpontban érhető el a PSZÁF honlapján.

2012. május 7. Budapest

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Tisztelt Hölgyem/Uram!

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének soron következő szakmai konzultációját az Önök részére az alábbi témában szervezzük:

„Konzultáció a szövetkezeti hitelintézetek vizsgálati tapasztalatairól és a kapcsolódó felügyeleti elvárásokról”

A konzultációt ugyanazzal a programmal két egymást követő napon is megtartjuk. Egy intézménytől két fő jelentkezését tudjuk fogadni. Kérjük, a jelentkezéskor ne felejtse el megjelölni, hogy melyik napon kíván részt venni.

Egyéb tudnivalók:

A konzultáción való részvétel ingyenes. A jelentkezéseket beérkezési sorrendben fogadjuk, túljelentkezés esetén, az erre az időpontra el nem fogadott jelentkezőket e-mailben értesítjük egy későbbi időpontban megtartandó szakmai konzultáció időpontjáról. Kérjük, hogy az Eurobank informatikai rendszert használó szövetkezeti hitelintézetek a második napra jelentkezzenek.

A mellékelt data/cms2349176/jellap_120516_17.doc application/msword 31 1336120429957 jelentkezési lapot - az időpont megjelölésével legkésőbb 2012. május 10-én 16 óráig kérjük visszaküldeni a 489-9112-es fax számra, vagy beküldeni content/htmlform?contentid=25162566 elektronikusan .

Megjelenésükre feltétlenül számítunk.

Budapest, 2012. május 4.

Tisztelettel:

Gulácsi Ferenc
főosztályvezető