A Validációs Kézkönyv módosításának célja a fejlett mérési módszert alkalmazó intézmények számára a módszer módosításához kapcsolódó felügyeleti eljárás és szempontrendszer ismertetése. Az átültetésre került iránymutatás a fejlett mérési módszert érintő módosításokat azok jellege és jelentősége szerint négy kategóriába sorolja, melyekhez különböző felügyeleti kezelést rendel. Az AMA módszer alkalmazási körének módosítása és a jelentősnek minősített módosítások bevezetése felügyeleti jóváhagyáshoz kötött, míg a lényegesnek minősített módosítás esetén az intézménynek előzetes, a lényegesnek nem minősített módosítás esetén utólagos tájékoztatási kötelezettsége van a Felügyelet felé. Az iránymutatás konkrét, de teljeskörűnek nem tekinthető példákat tartalmaz az egyes kategóriákba sorolható módosításokról.

Annak érdekében, hogy a fejlett mérési módszerrel meghatározott szabályozói tőkekövetelmény az intézmény aktuális működési kockázatát tükrözze, az intézménynek rendszeresen felül kell vizsgálnia és szükség szerint módosítania kell a mérési rendszert, melyek kezeléséhez a Validációs Kézikönyv jelen módosítása nyújt segítséget.

Az EBA iránymutatásnak megfelelően a Felügyelet elvárja, hogy az AMA módszer alkalmazására 2011. december 31. előtt a Felügyelet által kiadott engedéllyel rendelkező EU-szintű hitelintézeti anyavállalatnak minősülő intézmény, és a Felügyelet felé az AMA módszer bevezetésére vonatkozó kérelmet 2012. június 30-ig beadó intézmény az AMA módszer alkalmazását érintő módosításokra vonatkozó belső szabályzatát a Felügyelet részére 2012. június 30-ig megküldje.

2012. május 11.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Tavaly a pénzügyi piacok első számú fogyasztóvédelmi problémája a deviza alapú jelzáloghiteles háztartások adósságterheinek növekedése, a megemelkedett törlesztőrészletek fizetése, a problémás hitelállomány bővülése volt. A helyzetre válaszként 2011 második felében számos fizetéskönnyítést kínáló központi intézkedés született, intenzív jogalkotási folyamat indult a fogyasztók árfolyamkockázati kitettségének csökkentése, az eltérő módon, de nehéz helyzetbe került devizahitel-adósok problémáinak rendezése érdekében.

A rögzített árfolyamon történő végtörlesztés hatására 2012. február végéig az előző év szeptember végi hitelállományhoz képest mintegy negyedével csökkent a háztartások jelzálog alapú devizakitettsége. A konstrukció csaknem 170 ezer családnak jelentett komoly segítséget, az esetek kétharmadában pedig – ahol önerőből történt a rendezés - végleges megoldást a devizahitel-problémákra. Nagy számban adott lehetőséget a konstrukció kis összegű (2-3 millió forintos) tartozások egyösszegű visszafizetésére is. A korábbi 5600 milliárd forintnyi deviza-hitelállomány néhány hónap leforgása alatt mintegy 4200 milliárdos szintre csökkent.

Fogyasztóvédelmi szempontból kulcsfontosságú a fogyasztók legszélesebb rétege számára rendelkezésre álló további állami adósságrendező vagy adósságkönnyítő konstrukciók sikeres lebonyolítása, mint pl. az árfolyamgát megújított változata. E programok 2012 végére a tavaly szeptemberi vonatkozó hitelállomány akár 90 százalékát is érinthetik.

Jelentős előrelépés a jelzálog-alapú hitelek átlátható árazására vonatkozó szabályok törvényben való rögzítése. A teljes hiteldíj-mutató (THM) maximalizálása csökkenti az ügyfelek kiszolgáltatottságát és a fizetendő kamatterheket, a referencia-kamatlábhoz kötött, valamint a 3, 5 vagy 10 évre rögzített árazás révén kiszámíthatóbb, az ügyfél számára jobban követhető árazás valósul meg. A régebben megkötött szerződések esetében az ügyfelek augusztus végéig kérhetik bankjuknál aktuális szerződésük új árazási szabályok szerinti díjmentes átalakítását. Fontos tehát, hogy kizárólag az ügyfelek aktív közreműködésével valósulhat meg jelzáloghitel-szerződésük új árazási szabályok szerinti módosítása, amennyiben ezt igénylik. E szabályok egyértelműen csökkentik a pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítási és árazási mozgásterét, kiszámíthatóbbá, követhetőbbé teszik a fizetési terhek jövőbeli alakulását. A fix kamatozás tekintetében érdemes megvizsgálni a szabályozás pontosítását annak kapcsán, hogy a pénzügyi intézmények a kamatforduló utáni új kamatperiódusra milyen okok és objektív körülmények esetén jogosultak a kamat ügyfél számára kedvezőtlen módosítására.

Számos fogyasztó problémája, hogy a követeléskezelés fogyasztóvédelmi szempontból nem megfelelően, esetenként hiányosan szabályozott. A PSZÁF ezért 2012 márciusában a követeléskezelésre vonatkozó átfogó szabályozási koncepciót állított össze és juttatott el a jogalkotónak. Ez egyebek közt kiterjed a követeléskezelés kapcsán az intézményektől elvárt magatartási szabályokra az ügyfelekkel történő kapcsolattartás, tájékoztatás vonatkozásában.

A lakossági betétek, megtakarítások esetében kockázatot hordoz a fogyasztók számára, hogy az újonnan piacra lépő betét típusú termékek egy része kombinált, ezért egyre bonyolultabbá, összetettebbé válnak, és a tájékoztatás nem megfelelő minősége esetén növekedhet a félreértékesítés kockázata. Ezért kiemelt jelentőségűnek tartja a PSZÁF, hogy az intézmények minden eszközzel segítsék elő az ügyfelek megfelelő döntéshozatalát, így körültekintően tájékoztassák az ügyfeleket különösen a termék összetettségéről, az egyes összetevőkben rejlő kockázatokról és a kapcsolódó költségekről.

A biztosítási szektor esetében tovább tart a unit-linked életbiztosítási termékek térnyerése, bár e konstrukció kapcsán is számos fogyasztói kockázat azonosítható. E körben legfontosabbként említhetőek a termékkonstrukció bonyolultságából, a mögöttes befektetési eszközökből, továbbá az átláthatatlan díjstruktúrából fakadó kockázatok. A PSZÁF hamarosan a unit-linked biztosításokra vonatkozó felügyeleti ajánlás kiadásával kívánja orientálni a biztosítókat, hogy az ügyfelek kiegyensúlyozott tájékoztatása érdekében a legjobb gyakorlatok szerint járjanak el a szerződés megkötését megelőzően, illetve annak tartama alatt.

A tőkepiacon elérhető termékek közül továbbra is jelentős kockázatúak az elsősorban on-line platformokon kínált magas tőkeáttételű ügyletek, a tőkeáttétel következtében előálló jelentős piaci rizikó miatt. Kiemelt jelentőségű, hogy a tőkepiaci szolgáltatók csak olyan hozzáértő lakossági befektetők részére nyújtsák ezeket, akik képesek az ilyen kockázatok megfelelő megértésére, azok kezelésére, és akik kockázatvállalási profiljába illeszkedik a termék. A PSZÁF aktív, piacformáló szerepet kíván vállalni abban, hogy az ügyfelek besorolása minél alaposabban és pontosabban történjen meg a jövőben a szolgáltatók részéről.

Számos területen általános tendencia a pénzügyi termékek on-line értékesítésének fokozott térnyerése, amely egyes esetekben újabb fogyasztói kockázatot jelenthet a személyes tanácsadás hiánya és a kockázatokra való megfelelő figyelmeztetések elmaradása miatt.

A 2011. II. félévre vonatkozó fogyasztóvédelmi kockázati jelentés teljes szövege a http://www.pszaf.hu/bal_menu/jelentesek_statisztikak/fogyasztovedelmi_jelentesek menüpontban érhető el a PSZÁF honlapján.

2012. május 7. Budapest

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Tisztelt Hölgyem/Uram!

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének soron következő szakmai konzultációját az Önök részére az alábbi témában szervezzük:

„Konzultáció a szövetkezeti hitelintézetek vizsgálati tapasztalatairól és a kapcsolódó felügyeleti elvárásokról”

A konzultációt ugyanazzal a programmal két egymást követő napon is megtartjuk. Egy intézménytől két fő jelentkezését tudjuk fogadni. Kérjük, a jelentkezéskor ne felejtse el megjelölni, hogy melyik napon kíván részt venni.

Egyéb tudnivalók:

A konzultáción való részvétel ingyenes. A jelentkezéseket beérkezési sorrendben fogadjuk, túljelentkezés esetén, az erre az időpontra el nem fogadott jelentkezőket e-mailben értesítjük egy későbbi időpontban megtartandó szakmai konzultáció időpontjáról. Kérjük, hogy az Eurobank informatikai rendszert használó szövetkezeti hitelintézetek a második napra jelentkezzenek.

A mellékelt data/cms2349176/jellap_120516_17.doc application/msword 31 1336120429957 jelentkezési lapot - az időpont megjelölésével legkésőbb 2012. május 10-én 16 óráig kérjük visszaküldeni a 489-9112-es fax számra, vagy beküldeni content/htmlform?contentid=25162566 elektronikusan .

Megjelenésükre feltétlenül számítunk.

Budapest, 2012. május 4.

Tisztelettel:

Gulácsi Ferenc
főosztályvezető

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) átfogó felmérés keretében összegzi a pénzügyi szervezeteknek a fogyatékkal élő személyekkel kapcsolatos gyakorlatát, tekintettel e fogyasztói réteg helyzetének kiemelt fontosságára. A PSZÁF ennek során mintegy 80 intézmény – a pénzpiaci, biztosítási és pénztári szektor szereplőinek – általános szerződési feltételeit, a fogyatékossággal élő személyek számára kialakított speciális tájékoztatási eljárásait, az akadálymentesítéssel kapcsolatosan eddig megtett lépéseit és törekvéseit elemzi. Meg kívánja ismerni az intézmények fogyatékossággal élő személyek számára nyújtott különleges kiszolgálási gyakorlatait is.

A PSZÁF a fogyatékossággal élők napi nehézségeinek, igényeinek, a pénzügyi szervezetekkel kapcsolatos észrevételeinek megismerése érdekében már korábban egyeztetett a fogyatékkal élőket képviselő érdekvédelmi szervezetekkel. Az általuk megfogalmazott hasznos és gyakorlatias javaslatokat, észrevételeket a PSZÁF a felmérés szempontjainak kialakítása során messzemenően figyelembe vette. A felügyelet a kialakított szempontrendszer alapján kérte a felmérésbe bevont intézmények együttműködését és tájékoztatását.

A felméréssel a PSZÁF törekvése a tényleges szolgáltatási helyzet megismerése, a pénzügyi szervezetek eddig megtett intézkedéseinek és terveinek, jó tapasztalatainak, legjobb gyakorlatainak azonosítása, ezek minél szélesebb körben való elterjesztésének szorgalmazása, a fogyatékkal élő személyek érdekeinek érvényesítése érdekében. A PSZÁF e kezdeményezéssel is fel kívánja hívni a pénzügyi szervezetek figyelmét a fogyatékkal élő személyek speciális helyzetére, a számukra elengedhetetlen különleges bánásmódra, s a társadalmi felelősségvállalásra, annak érdekében, hogy másokkal megközelítőleg azonos minőségű szolgáltatásban részesülhessenek, függetlenül attól, hogy gyengén látóak, hallás- vagy éppen mozgássérültek.

A felmérés eredményét a PSZÁF ismertetni fogja a fogyatékkal élő személyeket képviselő érdekvédelmi szervezetekkel, s a széles nyilvánossággal is.

Mint emlékezetes, a PSZÁF már korábban „Kézzelfogható pénzügyek” címmel tájékoztató kiadványt készített a pénzügyi szolgáltatásokról vakok és gyengénlátók számára a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének közreműködésével. A kiadványt a PSZÁF a szövetség számos intézményéhez, iskolájához, s megyei könyvtárakhoz juttatta el. A PSZÁF www.pszaf.hu/akadalymentes címen elérhető honlapját pedig vakok és gyengénlátók számára alakította ki.

Budapest, 2012. április 25.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

További információ a sajtónak:
Binder István szóvivő, PSZÁF
telefon: 489-9235
e-posta: sajto@pszaf.hu
honlap:www.pszaf.hu